​Leírás

Mi okozhat ·rvizet? Az árvizek gyakorisága és intenzitása számos tényezőtől függ: a talaj és az ökoszisztéma nem fenntartható fejlődés miatti hanyatlása egyre nehezebbé teszi a talaj számára a heves esőzések vizének elnyelését.

Hogyan kapcsolódik az éghajlatváltozás az árvizekhez? A klímaváltozás felmelegíti a légkört, és a levegő Celsius-fokonként 7%-kal több vízpárát képes megkötni a hőmérséklet emelkedésével. Ha ez a levegő gyorsan lehűl, a vízpára cseppekké alakul, amelyek egyesülve heves esőzést hoznak.

Mit okozhatnak az ·rvizek? A hirtelen áradások következménye lehet halál vagy súlyos sérülés, azonnali vagy hosszú távú anyagi kár, kritikus infrastruktúra elvesztése, lerakódott üledék és iszap, gazdasági és biodiverzitásbeli veszteségek.

Mit tehetnek a városok és a városlakók? Többek között feltérképezhetik a korábbi árvizek helyét, valamint földrajzi elhelyezkedésük alapján az árvízre hajlamos területeket; átfogó árvízkockázat-értékelést készíthetnek, amely az árvízveszélyes területekre vonatkozó adatokat a sérülékeny emberekre vonatkozó információkkal kombinálja a leginkább veszélyeztetett területek azonosítása érdekében; árvízi vészhelyzeti protokollokat és korai figyelmeztető rendszereket dolgozhatnak ki stb.

A gyors urbanizáció gyakran jár azzal, hogy a magas árvízkockázatú területeken, például ártereken és folyópartokon informális lakóövezetek létesülnek, ami a városi szegényeket nagyobb árvízveszély-nek teszi ki. A természetalapú megoldások segíthetnek növelni a csapadékvíz felszívását; az épüle-tektől kezdve a tájléptékig alkalmazhatók. Többféle természetalapú megoldás szürke infrastruktúra-elemekkel kombinálva a legátfogóbb és leghatékonyabb városfejlesztési tervet eredményezheti.