​Leírás

A textilipar az évi 1,2 milliárd tonnás üvegházhatású gázkibocsátásával a legszennyezőbb ágazatok közé tartozik, amely elsősorban a harmadik országokban élőket érinti. A gyártás nemcsak nagy mennyiségű energiát és vizet fogyaszt, hanem 20%-nyi hulladék keletkezik a szövetmaradványokból. Egyrészt elkerülhetetlen a textil- és ruhaipar zöldítése. Másrészt a vevők igényeik, elvárásaik és döntéseik révén közvetlen hatással vannak az iparág szereplőire.

Az egyéni szokásokat tekintve a „fast fashion” és az alacsony árak hatására egyre több ruhát vásárolunk, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetvédelmi szempontokról. A városoknak támogatniuk kell a textilhulladék begyűjtését, például hulladékgyűjtő pontokkal vagy kijelölt ruhagyűjtő helyszínek biztosításával.

Az ipar nagy mennyiségben használ nem megújuló anyagokat, az újrahasznosítás aránya rendkívül alacsony: a használt ruhák mindössze 1%-át használják új termékek előállításához a technológiai korlátok és hiányosságok miatt. Ezért az ágazat ökológiai lábnyomának csökkentésében kulcsszerepe van a lassú és körforgásos divat terjesztését, a ruhák újrafelhasználását, valamint a ruhagyűjtést és az újrahasznosítást elősegítő, fenntarthatóságot is figyelembe vevő tájékoztatásnak. A mosószerek, a magas hőmérsékletű mosás és a vasalás szintén környezeti hatásokkal jár. Szükség van minőségi termékekre, tisztább folyamatokra és tudatosságra a gyártók és a fogyasztók részéről, a megfelelő hulladékkezelés mellett.