Otthoni Munkavégzés
FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS
Bevezetés
A COVID-19 okozta globális járványhelyzet miatt világszerte ugrásszerűen megnőtt az otthonról dolgozó munkavállalók száma. Mivel jelentős mennyiségű CO2-kibocsátás származik a munkahelyi ingázásból, az otthoni munka-végzést biztosító megoldások közvetlenül hozzájárulhatnak az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentéséhez.
Leírás
A COVID-19 járvány terjedésére válaszul egyre több ember kezdett el otthonról dolgozni, ami új helyzetet teremtett a vállalatok, a családok és általánosságban a polgárok számára. A távmunka egy fenntartható megoldás, amely a városi és vidéki munkába járás környezeti hatásainak csökkentése révén enyhítheti az éghajlatváltozás bizonyos aspektusait.
Az otthoni munkavégzés számos előnnyel jár mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. Növelheti a termelékenységet, időt és utazási költségeket takarít meg, rugalmasságot biztosít a családok számára, és csökkentheti a környezeti hatásokat, például a munkába járásból eredő károsanyag-kibocsátást vagy az irodai írószer használatát. Így az otthoni munkavégzés szénlábnyoma lényegesen kisebb, mint a nagy kapacitású irodákban végzett munkáé. A szokásos napi munkavégzésen túl az embereknek gyakran üzleti megbeszélésekre kell utazniuk. Ha ezeket a fizikai találkozókat virtuális megbeszélésekkel helyettesítjük, drasztikusabban csökkenthetjük az ÜHG kibocsátásunkat.
Ezek a változások közvetlen hatással vannak a városok üzemanyag- és energiafogyasztására, a levegő minőségére, a zajszennyezés mértékére, a közlekedési dugókra, sőt az infrastruktúra állapotára is. A járvány okozta fellendülő szuburbanizációs trendek is hasonló előnyökhöz vezethetnek, ha kevesebb a napi ingázás az otthoni munkavégzésnek köszönhetően.
2020-ban átlagosan az EU-ban foglalkoztatottak (20-64 évesek) 12%-a dolgozott otthonról. Ez nagyjából 7%-os emelkedést jelet az előző évtizedhez képest. Ez az arány néhány régióban (pl. Bécs, Lisszabon) még magasabb volt, 23%-25%-ot is elérve, míg néhány keleti és déli régióban az otthonról dolgozók aránya 5% körül mozgott.
Főbb elemei
Az átalakított időbeosztáson túl a távmunkának vannak más tényezői is, amelyeket figyelembe kell venni, mint például:
- Energialábnyom
- Közlekedési lábnyom
- Technológiai lábnyom
- Hulladéklábnyom
Előnyök és kihívások
+ If we can reduce the use of petrol cars, CO2 emissions can decrease The impact is more significant in those countries where people use older or bigger vehicles, or where road congestion due to traffic jams is more frequent.
+ Ha az emberek heti négy napot otthonról dolgoznak, nagyjából 10%-os csökkenést érhetünk el a nitrogén-dioxid-kibocsátásban, amely az egyik fő közlekedési eredetű szennyezőanyag.
+ Bár a digitális eszközök és megoldások előállítása és használata szintén jelentős mennyiségű energiát igényel, a nettó környezeti hatás még mindig pozitív, és messze elmarad az ingázásból származó szén-dioxid-kibocsátástól. A távmunka és a szerteágazó szuburbanizáció eredményeként a sűrűn lakott városi területek csökkenthetik a helyi üvegházhatású gázok kibocsátását.
+ A külvárosi területekre költözők általában nagyobb lakásokat vásárolnak, ami a városi kisebb lakásokhoz képest magasabb energiafogyasztást eredményez.
– Egyes régiókban és vállalatoknál eltérő a kultúra, az otthoni munkavégzés kevésbé népszerű, ami akadályozza a távmunka elterjedését
– Bár a hibrid munka nem tekinthető ideális megoldásnak, még mindig előnyösebb, mint a napi munkába járás.
