Energia-szegénység
HATÉKONY FOGYASZTÁS ÉS TERMELÉS
Bevezetés
Az energiaszegénység azokra a személyekre vagy háztartásokra utal, akik a nem megfelelő erőforrások vagy életkörülményeik miatt nehezen jutnak hozzá az alapvető szükségleteik kielégítéséhez szükséges energiához otthonukban. 2020-ban közel 36 millió európai nem tudta kellőképp melegen tartani otthonát.
Leírás
Az energia- vagy tüzelőanyag-szegénység olyan háztartásokra jellemző, ahol a lakók nem engedhetik meg maguknak, hogy otthonukat megfelelő hőmérsékletre fűtsék vagy hűtsék. Ennek oka jellemzően az alacsony jövedelem, a magas tüzelőanyagárak, a rossz energiahatékonyság, a megfizethetetlen lakásárak és lakhatási költségek, valamint a rossz minőségű magánbérlakások.
A városok folyamatosan formálódnak, ráadásul az éghajlatváltozás és a végtelen fogyasztás rendkívül negatív hatással lehetnek a társadalmi befogadásra, mivel ezeket leginkább a hátrányos helyzetű csoportok, például a városi energiaszegények érzik meg. Az alacsony CO2-kibocsátású energiakörzetek létrejötte és a városi szerkezet átalakulása könnyen „zöld dzsentrifikációhoz” vezethet, és súlyosbíthatja az egyenlőtlenségeket. A zöld városok azonban ösztönzői is lehetnek a befogadó városoknak, amelyekben csökken a károsanyag-kibocsátás, és társadalmilag is fenntarthatók. Emellett enyhíthetik azt a példátlan energiaválságot, amely jelenleg az Európai Unió nagy részét sújtja, miközben tisztességes életszínvonalat, magasabb életminőséget, megfizethetőbb lakhatást és jobb egészségi állapotot tudnak biztosítani a közösség tagjainak.
Az ígéretes elmozdulás a zöldebb városi projektek irányába remek lehetőséget kínálhat az energiaszegénység helyi szintű mérséklésére. Az energiaszegénység különböző szinteken értékelhető és kezelhető. Városrészek szintjén a település alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaátállásához viszonyítva kell értékelni, integrálva az épületkorszerűsítéseket és felújításokat, a viselkedésbeli változásokat, a közösségi léptékű megújuló energiaforrásokat, a szociális lakásokat, valamint a kiszolgáltatottak energetikai jellemzőit is.
Az energiaszegénységhez hozzájáruló kulcsfontosságú tényezők:
- az ingatlan energiahatékonysága
- az energia költsége ;
- háztartások jövedelme.
Az energiaszegénység hatása a háztartásokra
- Több halálesetet okoz télen, különösen az idősek és a rossz egészségi állapotúak körében.
- A hideg háztartások növelhetik a megfázás és az influenza előfordulását, és súlyosbíthatják a meglévő betegségeket, például az ízületi gyulladást, valamint a szív- és tüdőbetegségeket.
- A gyermekek különösen sérülékenyek, és gyakrabban szenvednek légúti betegségektől.
Hogyan kezeljük az energiaszegénységet a zöld városokban?
At the household level, typical initiatives include:
- A kiszolgáltatott csoportokkal foglalkozó dolgozók képzése.
- Az otthonok energiahatékonyságának növelése, valamint az egészségügyi és kényelmi feltételek javítása otthoni energiaaudit elvégzésével és személyre szabott tanácsokkal.
- Képzés tartása a hatékony fogyasztói magatartásról és fogyasztói jogokról, valamint az energiahatékonyság javítását elősegítő beavatkozási igények azonosítása.
- Az energiaszegénység leküzdésére irányuló közösségi munka előmozdítása.
- A foglalkoztatás előmozdítása és a nehézségekkel küzdő emberek foglalkoztathatóságának javítása.
- Az otthoni hő- vagy hidegveszteség okainak meghatározása.
- A páratartalomhoz vagy penészhez kapcsolódó problémák felismerése és kezelése.
- Az energiaszolgáltatók közötti váltás egyszerűsítése pénzmegtakarítás céljából.
- A támogatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése, például tűzifaprogramok, állami ösztönzők és támogatások, tanácsadás az energia- vagy vízszámlák elmaradásaihoz kapcsolódóan.
- A javasolt beavatkozások nyomon követése.
