Épületek És A Klímaváltozás
ÉPÜLETEK ÉS A KÖRNYEZET
Bevezetés
A rendelkezésre álló kutatások szerint az energiafelhasználás és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának jelentős részéért világszerte az épületek felelősek. Ugyanakkor az épületekben jelentős, 50-90% közötti energia-megtakarítási potenciál is rejlik.
Leírás
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint 2021-ben világszerte az épületek feleltek a globális végső energiafelhasználás 30%-áért és az összes ÜHG-kibocsátás 27%-áért. Ha ez a tendencia nem fordul meg, az épületek energiafelhasználása 2050-re a kétszeresére, háromszorosára nőhet.
Az éghajlatváltozás hatásainak és intenzitásának komoly regionális eltérései ellenére az épületek várhatóan egyre nagyobb kárveszélynek lesznek kitéve az olyan szélsőséges időjárási események miatt, mint a megnövekedett csapadékmennyiség, erdőtüzek, heves viharok és árvizek.
Az ellenállóképesség javítására irányuló beruházások és korszerűsítések nélkül az épületek sérülékenysége valószínűleg jelentősen megnő a közeljövőben. Még ma is számos akadálya van az energiatakarékos technológiák és gyakorlatok szélesebb körű elterjedésének, többek között, de nem kizárólagosan, az építőelemek piacának gyenge átláthatósága és a lakástulajdonosok korlátozott hozzáférése a beruházáshoz szükséges forrásokhoz. Az épületek energiahatékony anyagokkal és építőelemekkel történő utólagos felszerelésével, valamint a nagyon alacsony, illetve nulla energiaigényű épületek építésével kapcsolatos tudás azonban egyre inkább elérhetővé válik. Emellett ma már számos országban a szakpolitikai eszközök széles tárháza áll a szabályozók rendelkezésére, hogy segítsék a polgárokat az energiahatékony építkezésben és otthonaik utólagos átalakításában, mint például az átvételi tarifák, a szén-dioxid-adók és a kisléptékű, megújuló energiaforrás alapú beruházásokhoz nyújtott kedvezményes hitelek.
Ma már számos épületenergetikai beavatkozás megvalósítható, például fal- és tetőszigetelés, energiahatékony berendezések vásárlása világítás, fűtés, szellőztetés és légkondicionálás céljára, valamint a megújuló energiaforrásalapú, például fotovoltaikus és a napkollektoros megoldásokba való beruházás.
Főbb elemei
- Csökkenti az ÜHG-kibocsátást.
- Csökkenti az éghajlatváltozás okozta eseményeknek való kitettséget.
- Javítja a hőkomfortot.
- Kielégíti a növekvő energiaigényt.
- Pénzt takarít meg.
Kép forrása: energy-cities.eu
Előnyök és kihívások
+ Hosszú távú energia- és költségmegtakarítás: az energiahatékony épületek kevesebb energiát és vizet fogyasztanak, ami alacsonyabb fenntartási költségeket eredményez.
+ Csökkenetett kibocsátás és környezeti hatás: az energiahatékony épületek ÜHG-kibocsátása kisebb, köszönhetően annak, hogy kevésbé függnek a fosszilis energiahordozóktól.
+ Nyáron és télen a magasabb hőkomfort egészségesebb környezetet biztosít: a fűtéshez és a szellőzéshez szükséges berendezések megfelelő beállításával kellemes belső hőmérséklet teremthető, ami a lakók jobb közérzetéhez vezet.
+ Magasabb érték: az energiahatékony épületek, lakások felárral értékesíthetők vagy adhatók bérbe, mivel a felhasznált anyagok és építőelemek drágábbak, mint a hagyományosan épített otthonoknál.
– Magas kezdeti költség: Az energiahatékony épületeknél használt anyagok általában drágábbak, mint a hagyományos, nem energiahatékony építőelemek.
– A megfelelő anyagok és a szakértelemmel rendelkező munkavállalók rendelkezésre állása nehézségekbe ütközhet nagy kereslet és piaci nyersanyaghiány idején.
Referenciák
További információ
