Fűtés és hűtés
ENERGIA-HATÉKONYSÁG
Bevezetés
A fűtés és vízmelegítés, valamint a hűtés az európai végső energiafogyasztás nagyjából 45%-át teszi ki. Annak ellenére, hogy egyre több megújuló energiaforrás kerül telepítésre a fűtési és hűtési ágazatban, az elfogyasztott energia körülbelül 75%-a még mindig nem megújuló forrásból származik (kb. 50%-a gázból)
Leírás
A helyiségek fűtése és hűtése ma az épületek teljes energiafogyasztásának jelentős részét teszi ki az Európai Unióban. Míg hidegebb éghajlaton a helyiségek fűtése teszi ki a teljes fűtési és hűtési fogyasztás több mint 80%-át, addig melegebb vidéken, például Dél-Európában, a hűtés a fontosabb tényező. Az épületek gyakran veszítenek hőt vagy hideg levegőt a rossz hatékonyság miatt. Az Európai Unió épületállományának mintegy 70%-a akkor épült, amikor az energiahatékonysági követelmények nagyon alacsonyak voltak, vagy egyáltalán nem léteztek, ezért ezek felújítása elengedhetetlen.
A fűtés és hűtés megfizethetősége értelmezhető úgy, mint a háztartások azon képessége, amellyel biztosítani tudják az energiaköltséget télen az otthonuk melegen tartásához, illetve nyáron a hűvössé tételéhez. Összehasonlításképp, a fűtés és vízmelegítés költsége az Európai Unióban átlagosan a háztartások teljes kiadásának 6,4%-át teszi ki, a legalacsonyabb máltai 3%-tól a szlovákiai elképesztő 16%-ig. A fűtés költségének jelentős eltérése az európai háztartások között nagymértékben függ az olyan egyedi tényezőktől, mint a helyiségek energiahatékonysága, a fűtéshez és hűtéshez használt tüzelőanyag típusa és technológiája, az egységenkénti energia ára, valamint az egyéni igények és a lakók életkörülményei.
A fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj vagy a gáz megújuló energiaforrásokkal és egyéb, zéró szén-dioxid-kibocsátású megoldásokkal való felváltása a fűtési és hűtési ágazatban nem kapott olyan lendületet, mint a villamosenergia-ágazatban, ahol ma már szélesebb körben elérhető a szél- vagy a napenergia villamosenergia-termelésre történő felhasználása. A fűtési és hűtési szektorban jelenleg a teljes fogyasztásnak csak 23%-át adják a megújulók.
Főbb elemei
- Az energiaköltségek nagy részét fordítjuk fűtésre.
- Az energiaszegény háztartások nagyobb kockázatnak vannak kitéve a hőmérséklettel kapcsolatos halálozás, a mentális egészségügyi problémák és a társadalmi elszigeteltség miatt.
- A nyári hőhullámok súlyos, egészségre gyakorolt hatásai széles körben elterjedtek.
Kép forrása: Eurostat
Előnyök és kihívások
+ Az energiahatékony épületek akár nettó zéró közüzemi számlát is eredményezhetnek.
+ Jelentős energiamegtakarítás érhető el egyszerű felújításokkal, mint például falak, padlók, padlás szigetelése, dupla/hármas üvegezés beépítése.
+ A természetalapú megoldások, mint fák, zöldtetők és zöldfalak szigetelést és árnyékolást biztosítanak, így csökkentik a fűtési és hűtési igényt.
+ Egy otthon energiahatékony módon történő építése vagy felújítása általában költséges, bár bizonyos költségek jóváírhatóak lehetnek adó formájában, vagy energiamegtakarítások és egyéb pénzügyi ösztönzők révén.
– A lakásfelújítások és korszerűsítések legnagyobb kihívásai leginkább az energiatakarékosság előnyeivel kapcsolatos tudatosság hiánya, valamint a műszaki és a finanszírozással kapcsolatos szakmai tanácsadás hiánya.
– Az energiahatékonysági beruházások kevésbé vonzóak a többlakásos társasházakban a megosztott tulajdonviszonyok miatt. Bérelt ingatlan esetén kihívást jelenthetnek a bérleti szabályok, valamint az, hogy a tulajdonosok kevésbé érdekeltek, ha a bérlő fizeti az energiaszámlákat
